Evidence for the formation of bog iron ore in sounds of the Podravina region, NE Croatia: Geokémiai és ásványtani vizsgálat

Ez a tanulmány bizonyítékot hoz a mocsári vasérc lehetséges kialakulására a Podravina régió, Északkelet-Horvátország talajaiban. A régióban végzett több évtizedes régészeti kutatások során számos vasolvasztó műhelyt, kemencét és vassalakanyagot tartalmazó lelőhelyet találtak a régióban. Mivel a régészeti bizonyítékok a közeli mocsári vaskohászati lelőhelyek jelenlétére utalnak, összesen 44 talajprofilt fúrtak a régészeti lelőhelyek közelében. Öt Gleysolból és egy Fluvisolból álló hat talajprofil került kiválasztásra további ásványtani, geokémiai és texturális elemzésekre, látható redoximorf jellegzetességeik miatt. A röntgendiffrakciós (XRD) elemzések megerősítették a goethit, kvarc, agyagásványok, plagioklász, földpátok és dolomit jelenlétét. A kémiai elemzések a Podravina régióra jellemző középértékek feletti Fe-tartalmat mutatnak. A Kalinovac-Hrastova Greda profil mutatta a legmagasabb Fe2O3-tartalmat (31,52 tömegszázalék) 60-80 cm mélységben, míg a többi vizsgált profil 3,97 és 10,90 tömegszázalék közötti Fe2O3-tartalmat mutat. Az As (1,8-563,6 ppm) és a P (484-4513 ppm) tartalom azt jelzi, hogy ezek az elemek nagymértékben felhalmozódtak a talajban. A texturális elemzések minden profilban nagy mennyiségű iszapot és szórványosan homokot, ugyanakkor viszonylag kis mennyiségű agyagot mutatnak. A Fe2O3 dúsulási tényezője jelentős dúsulást mutat a Kalinovac-Hrastova Greda profilban, ami egy lehetséges ércképződésre utal. A Ce, Cs, Hf, La, P és Zr mikroelemek eloszlása alapján valamennyi talaj közös alapanyagot mutat, de a Fe és más fő oxidok tartalmának jelentős különbségei különböző képződési folyamatokra utalnak. Ez a kiválasztott talajprofilok talajszerkezetének különbségeire, a talajvízszint ingadozására, valamint az oxidatív és reduktív körülmények közötti változásokra vezethető vissza. E tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a Podravina régió alkalmas terület a mocsári vasérc kialakulására, bár a közelmúltbeli körülmények gátolják a mocsári vasérc kialakulását a mezőgazdaságban és a meliorációban bekövetkezett változások miatt, amelyek megváltoztatják a talajvízszintet.