How Diseases Spread:

Az évezredek során az emberek meglehetősen irracionális elképzeléseket tápláltak arról, hogyan terjedtek a fertőző betegségek, például a pestis és a kolera. Néhány ilyen elképzelés – mint például az az elképzelés, hogy az ókori ciprusi pestisjárványt el lehetett kapni pusztán azzal, hogy belenéztek egy fertőzött arcába – nevetségesnek tűnik, mintha a Monty Python társulat beleszórta volna a középkori paródiák egyik televíziós forgatókönyvébe.

Még akkor is, amikor a betegségek hullámai újra és újra elárasztották a lakossági központokat, évszázadokba telt, mire a tudomány teljesen megértette a mikrobák láthatatlan világát. Amíg ez nem történt meg, a világjárványok ostroma alatt élő emberek különböző módokon próbálták megmagyarázni az általuk látott elsöprő mennyiségű halált. Egyesek egyszerű megfigyelésekkel, míg mások buzgó hiedelmekhez fordultak. Mások a kataklizmát a régóta fenntartott előítéleteik szemüvegén keresztül látták, míg megint mások babonák és bizarr elméletek segítségével dolgozták fel a vérengzést. Íme néhány:

OLVASSA TOVÁBBRA: Hogyan ért véget végül a történelem 5 legrosszabb járványa

Dühös istenek

Allegória (Apokalipszis). A Vienne-i Művészettörténeti Múzeum gyűjteményében található.

Fine Art Images/Heritage Images/Getty Images

Amikor emberek tömegei kezdtek megmagyarázhatatlanul meghalni, sok korai kultúra először egy bosszúálló vagy megbocsáthatatlan istenre – vagy istenekre – tekintett. Az ókori görög mitológiában, amely gyakran a valós események allegóriájaként szolgált, Homérosz az Iliászban arról írt, hogy Apollón isten a trójai háború idején a görög hadseregre pestist zúdított a nyilaival, amely először az állatokat, majd a katonákat ölte meg. Apollón nyilai a betegséget és a halált szimbolizálták.

De aztán, átható nyilait magukra az emberekre lövöldözve, tömegesen vágta le őket – és a holttestek tüze égett tovább, éjjel-nappal, véget nem vetve a dolognak. Kilenc napig söpörtek végig az isten nyilai a seregen. -Homer Az Iliász, Robert Fagles fordítása

A Biblia a maga részéről számos utalást hordoz a pestisre, mint az istenség haragjára:

“Mert ezúttal minden csapásomat a te szívedre, a szolgáidra és a népedre küldöm, hogy megtudd, hogy nincs hozzám hasonló az egész földön”. (2Mózes 9:14)

“…Az Úr haragja felgerjedt a nép ellen, és az Úr nagyon nagy csapással sújtotta a népet.” (2Mózes 9:14)

“. (4Mózes 11:33)

“Jaj nekünk! Ki szabadít ki minket ezeknek a hatalmas isteneknek a kezéből? Ezek azok az istenek, akik minden csapással sújtották az egyiptomiakat a pusztában”. (1Sámuel 4:8)

FOTÓK: Járványok, amelyek megváltoztatták a történelmet

A lepra, bár már régóta ismert volt, a középkorban Európában járvánnyá nőtte ki magát. A fekélyeket és torzulásokat okozó, lassan kialakuló bakteriális betegségről úgy hitték, hogy a lepra Isten büntetése, amely családonként terjed.

De Agostini/Getty Images

A fekete halál kísérti a világot, mint a betegség terjedési sebességének legrosszabb forgatókönyve. Ez volt a bubópestis okozta második világjárvány, és pusztított a Föld lakosságán. A Nagy Halálnak nevezték, mivel pusztítást okozott, és a 17. század végén Fekete Halál néven vált ismertté.

Bővebben:

Bettmann Archive/Getty Images

A bubópestis egy másik pusztító megjelenésében London lakosságának 20 százaléka halt meg. A járvány legsúlyosabb szakasza 1666 őszén apadt el, nagyjából egy időben egy másik pusztító eseménnyel – a londoni nagy tűzzel.

Bővebben: Hulton Archive/Getty Images

A következő 150 év hét kolerajárványa közül az első, a vékonybélfertőzés ezen hulláma Oroszországból indult, ahol egymillió ember halt meg. A baktérium a széklettel fertőzött vízzel és élelmiszerekkel terjedt, majd átkerült a brit katonákhoz, akik Indiába vitték, ahol további milliók haltak meg.

Bővebben:

Fotó 12/Universal Images Group/Getty Images

Az első jelentős influenzajárvány Szibériából és Kazahsztánból indult, eljutott Moszkvába, majd eljutott Finnországba, majd Lengyelországba, ahonnan továbbterjedt Európa többi részére. Az 1890-es év végére 360 ezren haltak meg.

Bővebben: Az 1889-es orosz influenza: The Deadly Pandemic Few Americans Took Seriously

National Library of Medicine

A madárinfluenza, amely világszerte 50 millió ember halálát okozta, az 1918-as influenza először Európában, az Egyesült Államokban és Ázsia egyes részein jelentkezett, majd elterjedt az egész világon. Abban az időben nem léteztek hatékony gyógyszerek vagy vakcinák ennek a gyilkos influenzatörzsnek a kezelésére.

Bővebben:

Universal History Archive/Universal Images Group/Getty Images

Az ázsiai influenza Hongkongból kiindulva, Kínában, majd az Egyesült Államokban elterjedve Angliában is elterjedt, ahol hat hónap alatt 14 000 ember halt meg. Egy második hullám következett 1958 elején, amely világszerte mintegy 1,1 millió ember halálát okozta, és csak az Egyesült Államokban 116 000-en haltak meg.

Bővebben:

Ed Clark/The LIFE Picture Collection/Getty Images

Az először 1981-ben azonosított AIDS tönkreteszi az ember immunrendszerét, ami végül olyan betegségek által okozott halálhoz vezet, amelyeket a szervezet általában leküzd. Az AIDS-et először amerikai meleg közösségekben figyelték meg, de a feltételezések szerint egy Nyugat-Afrikából származó csimpánzvírusból fejlődött ki az 1920-as években. Kezeléseket fejlesztettek ki a betegség előrehaladásának lassítására, de a felfedezése óta 35 millió ember halt meg AIDS-ben

Bővebben:

Acey Harper/The LIFE Images Collection/Getty Images

Az először 2003-ban azonosított súlyos akut légúti szindróma a feltételezések szerint denevérekkel kezdődött, Kínában macskákra, majd emberekre terjedt át, majd 26 másik ország következett, megfertőzve 8096 embert, 774 halálesettel.

Bővebben:

Peter Parks/AFP/Getty Images

COVID-19-et egy új koronavírus okozza, az a víruscsalád, amelyhez a közönséges influenza és a SARS is tartozik. Az első bejelentett eset Kínában 2019 novemberében jelent meg, Hubei tartományban. Mivel vakcina nem áll rendelkezésre, a vírus több mint 163 országban terjedt el. 2020. március 27-ig közel 24 000 ember halt meg.

Bővebben: 12 alkalom, amikor az emberek kedvesen szembeszálltak egy válsággal

STR/AFP/Getty Images

Asztrológiai mozgások és… rossz levegő

A pestis az évszázadok során pusztító hullámról pusztító hullámra érkezett, számos formában – a bubópestistől (amely a nyirokrendszert érinti) a tüdővészen át (amely a tüdőt támadja meg) a szeptikusig (amely a véráramba hatol). A legvírusosabb talán az 1300-as évek közepén jelentkezett a fekete halál, amely csak Európában több mint 20 millió embert pusztított el. Bár nagyrészt úgy vélik, hogy a baktériumokat hordozó bolhák voltak a fő bűnösök, a korabeli “szakértők” más magyarázatokat is találtak – különösen az asztrológiában és a “mérgező gőzökről” mint a pestis táptalajáról széles körben kialakult elképzelésekben.

1348-ban például VI. Fülöp francia király felkérte a párizsi egyetem legnagyobb orvosi elméit, hogy számoljanak be neki a bubópestis okairól. A koronának benyújtott részletes dokumentumban “az égbolt konfigurációját” okolták. Konkrétan azt írták, hogy 1345-ben, “március 20-án dél után egy órával három bolygó jelentős együttállása volt a Vízöntőben”. Ráadásul – jegyezték meg – ugyanebben az időben holdfogyatkozás is történt.

A párizsi orvostudósok olyan ókori filozófusokra hivatkozva, mint Albertus Magnus és Arisztotelész, tovább folytatták a bolygók és a járványok közötti összefüggést: “Mert a Jupiter, mivel nedves és forró, gonosz gőzöket szív fel a földről, a Mars pedig, mivel mértéktelenül forró és száraz, azután meggyújtja a gőzöket, és ennek következtében az egész levegőben villámok, szikrák, ártalmas gőzök és tüzek keletkeztek”.

OLVASS TOVÁBB!

A földi szelek, folytatták, széles körben terjesztették a mérgező levegőt, és lesújtottak “az életerőre” mindenkiben, aki azt a tüdejébe szívta: “Ez a romlott levegő, ha belélegzik, szükségképpen behatol a szívbe, és ott megrontja a szellem anyagát, és megrohasztja a környező nedvességet, az így okozott hő pedig elpusztítja az életerőt, és ez a jelenlegi járvány közvetlen oka”.

Néhány évszázaddal később ezek a mérgező gőzök más címkét kaptak: “Miazma”. Ha rossz szaga volt, gondolták az emberek, akkor bizonyára betegséget hordoz. Ez megmagyarázza, hogy az 1665-ös pestis idején egyes orvosok miért öltöttek csőr alakú, édes illatú virágokkal töltött maszkot, hogy megvédjék magukat a fertőzéstől.

És ne törődjünk azzal, hogy William Shakespeare drámaíró és költő, akárcsak a többi londoni lakos az 1600-as évek elején, ritkán fürdött, és patkányok, mocsok, bolhák és szennyvízzel teli utcai csatornák között élt. Ő is úgy gondolta, hogy a pestis egy légköri dolog. És az égi magyarázatot még tovább vitte, amikor azt írta, hogy a maláriát, egy külön járványt, amelyet a Temze folyó mentén élő mocsári szúnyogok okoztak, az okozta, hogy a nap mocsári “gőzöket” gőzölt fel.

Az összes fertőzés, amelyet a nap felszív
Mocsarakból, lápokból, síkságokból, Prosperre hullik, és őt
Minden centiméterrel betegséggé teszi!

-Shakespeare “A vihar”

OLVASSA TOVÁBB:

összeesküvés-elméletek és szalmaszálakba kapaszkodás

Szimbolikus ábrázolás a járványokat terjesztő démonokról Franciaországban a középkorban.

Photo12/UIG/Getty Images

A járványok régóta előítéleteket és bizalmatlanságot szültek, és táplálták a régóta fennálló előítéleteket, mivel a traumatizált közösségek másokat kerestek, mint tisztátalan vagy rosszindulatú betegségterjesztőket.

A középkori Európában a pestis ürügy lett a zsidó emberek bűnbakká tételére és lemészárlására. A középkori keresztény csőcselék gyakorlatilag minden járványhullámmal zsidó gettókat támadott meg, azt állítva, hogy a zsidó polgárok megmérgezték a kutakat és démonokkal szövetkeztek a betegség terjesztése érdekében. Az egyik pogrom során 1349. február 14-én Strasbourg városában 2000 zsidót égettek el elevenen.

Eközben a 19. században és a 20. század elején az Európán végigsöprő kolera vad, osztályalapú összeesküvés-elméletek tárgyává vált, mivel a szegény és kirekesztett emberek azzal vádolták az uralkodó elitet, hogy a betegség terjesztésével és szándékos mérgezésével kíméletlenül az ő soraik kiirtásán dolgozik. Oroszországtól Olaszországon át az Egyesült Királyságig zavargások sokasága következett, a rendőrség, a kormány és az egészségügyi intézmények tagjait meggyilkolták, kórházakat és városházákat romboltak le.

Tudományos bizonyosság hiányában a járványok gyakran arra ösztönözték az embereket, hogy a körülöttük azonnal megfigyelhető dolgok alapján ragadják meg a válaszokat. Az 1889-es orosz influenza esetében a bizarr elméletek gyorsan széles körben elterjedt pletykákká fejlődtek. Az egyik újság, a The New York Herald azt találgatta, hogy az influenza a távíróvezetékeken keresztül terjedhet, miután úgy tűnt, hogy számos távírász elkapta a betegséget. Mások azt feltételezték, hogy az influenza az Európából érkező leveleken érkezhetett, mivel a postai kézbesítők is megbetegedtek. Detroitban, amikor a banki pénztárosok kezdtek megbetegedni, egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy a papírpénz kezelése miatt kapták el a betegséget. Más pletykák szerint a por, a bélyegek és a könyvtári könyvek voltak a bűnösök.

Végül a tudomány elkezdte meglátni a láthatatlant, és megmagyarázni, miért haltak meg ezrével az emberek. Természetesen voltak olyan pestissel kapcsolatos problémák, amelyekhez mindig is szükség volt egy felsőbb hatalomra. A középkorban úgy hitték, hogy a tüsszentés nemcsak a fekete halált terjesztette, hanem az ember lelkét is kiűzte. Ezért: “Isten áldjon meg!”