OMRON Healthcare

Frissítve:

Mi az asztma bronchiale?

Asztma bronchiale, közismert nevén asztma, a légutak különböző krónikus gyulladásos megbetegedéseinek, a légzés közbeni sípoló hangoknak, a száraz köhögésnek és a légzési nehézségek eseteinek gyűjtőneve. Az asztma tünetei súlyosságuk és előfordulási gyakoriságuk szerint változnak.

A hörgőasztma különböző típusai

A hörgőasztmát a kiváltó okok szerint allergiás és nem allergiás (intrinzikus) asztmára különítjük el.

Az allergiás asztmánál a tüneteket allergiás reakció váltja ki, ami azt jelenti, hogy az érintett szervezete a szükségesnél intenzívebben reagál egy gyakran ártalmatlan anyagra. Az allergiás asztma kezdetben gyakran kora gyermek- és serdülőkorban jelentkezik, és gyakran örökletes hajlammal magyarázzák.

Az allergiás asztma kezdetben gyakran harminc-negyvenéves korban jelentkezik, és nagyon különböző tényezők okozzák. Kiváltó okok lehetnek légúti fertőzések, bizonyos gyógyszerekkel való genetikai összeférhetetlenség vagy a környezetből származó kémiai vagy mérgező anyagok (szmog, ózon, por stb.).

A hörgőasztma speciális formáihoz hasonlóan az asztma a súlyosan túlsúlyos nőknél is gyakori. A dohányosok asztmájához szintén sajátos jellemzők társulnak.

A hörgőasztma okai

Az asztma minden típusában a betegnek különösen érzékeny hörgőrendszere van, amely nem specifikus külső ingerekre reagál.

A tüneteket kiválthatják például allergének, légúti fertőzések vagy hideg levegő.

Rizikófaktorok

Számos olyan kockázati tényező van, amely elősegítheti a hörgőasztma kialakulását.

Aki allergiában szenved, például szénanáthában, neurodermitiszben vagy bölcsőhalálban, annak fokozott a kockázata a hörgőasztma kialakulására. A dohányosok és a passzív dohányosok szintén hajlamosabbak az asztmára. A gyakori légúti fertőzések szintén vezethetnek az asztma kialakulásához.

A kockázati tényezők közé tartozik az alacsony születési súly és a túlsúly gyermekkorban.

Asztma bronchialis tünetei

A asztma bronchialis legfontosabb tünete a légúti nehézlégzés, amelyet a hörgők beszűkülése okoz. Amikor a gyulladt hörgők a kiváltó tényezővel érintkeznek, a hörgők nyálkahártyája megduzzad, a nyálkatermelés serkentődik és a hörgőizmok begörcsölnek. Ezáltal a légzés sokkal nehezebbé válik.

A lehetséges tünetek közé tartozik a sípoló hang légzés közben és a száraz köhögés.

A nagyon súlyos asztmás roham szívdobogást (tachycardia) és az ajkak és a körmök kék színűvé válását is okozhatja. Ilyen vészhelyzetben azonnal sürgősségi orvost kell hívni.

Az asztma tüneteit különböző emberek különbözőképpen élik meg. A betegség enyhülhet vagy akár teljesen meg is szűnhet idővel, akár magától, akár gyógyszerek hatására. Az is előfordulhat, hogy egy tünetmentes időszak után váratlanul visszatér.

Diagnózis

Először is beszélje meg orvosával a már meglévő betegségeket, valamint az esetleges allergiákat és az örökletes hajlamot. A pontos diagnózis a tüdőfunkciós vizsgálat (spirometria) után állítható fel. A tüdőfunkciót a belélegzett és kilélegzett levegő mennyisége alapján vizsgálják. Az orvos meghallgatja a tüdőt is, hogy meghatározza a tüneti légzési hangokat.

Ha a spirometria nem ad egyértelmű eredményt, provokációs teszt is elvégezhető. A hörgők túlérzékenységének kimutatására a beteg belélegzi a tesztanyagot. Ha a hörgők erre az ingerre szűküléssel reagálnak, akkor túlérzékenység áll fenn.

A másik vizsgálati eljárás a hörgőgörcspróba. Ehhez kezdetben tüdőfunkciós vizsgálatot végeznek. Ha ekkor a hörgők szűkültek, a beteg belélegzi a hörgőket tágító gyógyszert. Ha a mért érték javulást mutat, a diagnózist megerősítik.

Ha allergiával való összefüggés gyanúja merül fel, akkor allergiatesztet végeznek (vérvizsgálat, majd bőrpróba).

Az egyéb tüdőbetegségek kizárására egyéb vizsgálatok is elvégezhetők.

Kezelés – gyógyítható-e az asztma?

Mivel az asztma bronchiale krónikus betegség, a terápia fő célja a tünetek kontrollálása, hogy az érintettek életminősége megmaradjon. Jól beállított terápiával a betegek teljes mértékben produktívak maradhatnak.

A hörgőasztma kezelése több összetevőből állhat.

A panaszok gyógyszeres kezeléssel kontrollálhatók és enyhíthetők. Az asztma kezelésére alkalmazott gyógyszerek két csoportra oszthatók. A hosszú távú megelőző gyógyszeres kezelést gyakran “kontrollereknek” nevezik. A hosszú távú kezelés hatékony módszere a glükokortikoidok. Ezek gátolják a hörgők gyulladásos készségét, és lehetőleg inhalációs formában adják be őket, hogy a dózis azonnal eljusson a légutakba.

Az akut asztmás roham esetén enyhítő gyógyszerek állnak rendelkezésre “relieverek” formájában. Ezek célja, hogy a hörgőket a lehető leggyorsabban kitágítsák, lehetővé téve a levegő újbóli áramlását.

Az érintetteknek lehetőség szerint kerülniük kell az asztmás rohamot kiváltó tényezőket. Allergiás asztma esetén hiposzenzibilizálás is végezhető, ha a kiváltó allergének ismertek és nem túl sokan vannak.

Kiegészítő intézkedések: légzőgyakorlatok és légzéstechnikák tanulása, sportolás, klímaváltás és pszichológiai támogatás keresése.

Betegképzés: az érintett és családja megtanulhatja, hogyan viselkedjen helyesen asztmás roham esetén.

A betegség lefolyását az orvosnak és az érintettnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie.

A helyes viselkedés asztmás roham alatt

Az idő múlásával minden asztmás egyre jobban megismeri, hogy mit kell tennie asztmás roham esetén. A légszomj nyomasztó érzése azonban nyomasztó, és gyakran fulladástól való félelemhez vezet. A szenvedő reakciókészsége károsodhat.

• Maradjon nyugodt.
• Késedelem nélkül lélegezze be a sürgősségi gyógyszert. (Figyelem: jegyezze fel vagy jegyezze meg a beadott fújások számát, mivel ez fontos lehet a sürgősségi orvos számára)
• A légzést a megtanult légzőgyakorlatok és testtartások gyakorlásával lehet segíteni. Ezeket a gyakorlatokat a betegoktatás során tanítják meg.
• Ha tíz perc elteltével sem tapasztal javulást, inhalálja be újra a sürgősségi enyhítő gyógyszert. Vegye be az orvos által esetleg felírt kortikoszteroid tablettákat.
• Hívjon sürgősségi orvost, ha 15 perc után sincs javulás, vagy ha az érintett személy alig reagál, elkékül vagy a pulzusa több mint 110 ütés/perc.

Asztmás roham megelőzése

A legfontosabb megelőző intézkedés az asztmás rohamot kiváltó tényezők elkerülése. A megelőzés csak akkor lehetséges, ha az allergének és/vagy irritáló anyagok ismertek.

Megelőző intézkedésként sem a terhesség alatt, sem gyermekek jelenlétében nem szabad dohányozni.

Helmholtz Zentrum München (2018). Hogyan kezelik az asztmát? Retrieved from www.lungeninformationsdienst.de/krankheiten/asthma/therapien/index.html

German Society for Pulmonology and Respiratory Medicine. Mi az asztma? Retrieved from www.lungenaerzte-im-netz.de/krankheiten/asthma-bronchiale/was-ist-asthma/

Kardos, P. (2015). Asztma. Retrieved from www.apotheken-umschau.de/Asthma#Was-ist-Asthma-bronchiale

Schmoller, T., Riedel, F. & Rabe, K. F. (2014). Mi az asztma? Retrieved from www.asthma-schule.de/index.php?id=413

Schmoller, T., Riedel, F. & Rabe, K. F. (2014). A terápia. Visszakeresve a www.asthma-schule.de/index.php?id=412

oldalról.