Tízezer 12 ezer éves sziklafestményt találtak Kolumbiában
Az utolsó jégkorszak vége felé az őskori művészek több tízezer képet – köztük masztodonok, óriás lajhárok és más, mára kihalt állatok ábrázolását – festettek sziklafalakra az Amazonas esőerdejében, írja Dalya Alberge a Guardian számára. A régészek 2017-ben találták meg az elsőt a hatalmas képsorozatból, de titokban tartották a leletet, miközben folytatták a munkát és egy televíziós sorozatot készítettek a felfedezésről.
A brit-kolumbiai kutatócsoport az Európai Kutatási Tanács finanszírozásával szúrta ki a festményeket, amelyek nyolc mérföldnyi sziklán húzódtak végig a Serranía de la Lindosában, amely a kolumbiai Amazonas része. A vörös-okker művészet halakat, gyíkokat, madarakat, geometriai mintákat és embereket ábrázol, köztük táncoló embereket. Legalább egy képen egy ember madárarcra emlékeztető maszkot visel. Szintén látható egy kihalt teveféle, az úgynevezett paleolama és egy lófajta, amely a jégkorszakban élt a térségben.
“A képek annyira természetesek és jól kidolgozottak, hogy nem sok kétségünk van afelől, hogy például egy lovat látunk” – mondta José Iriarte, az Exeteri Egyetem régésze, a csoport vezetője a Guardiannek. “A lónak vad, nehézkes arca volt. Annyira részletes, hogy még a lószőrt is láthatjuk. Ez lenyűgöző.”
A Live Science munkatársa, Laura Geggel arról számol be, hogy az ősi művészek 12 600 és 11 800 évvel ezelőtt készítették a műveket. Abban az időben a terület a szavannákból, bokrokból és erdőkből álló tájból a ma látható trópusi esőerdővé alakult át. A csapat tagja, Mark Robinson, az Exeteri Egyetem régésze szerint a képeket készítő emberek valószínűleg az első emberek között voltak, akik az Amazonas nyugati részén éltek.
“A festmények élénk és izgalmas bepillantást engednek e közösségek életébe” – áll Robinson közleményében. “Számunkra ma már hihetetlen, hogy óriási növényevők között éltek és vadásztak, némelyikük akkora volt, mint egy kisautó.”
A régészek munkája kiterjed az ősi mezőgazdaság és az ember által az amazóniai táj átalakításának módjainak vizsgálatára. A művészet közelében található sziklabarlangokban a kutatók felfedezték a művészek által elfogyasztott ételek maradványait, köztük gyümölcsöket, aligátorokat, capybarákat és armadillókat.
A közelmúltig a terület a kolumbiai 50 éves polgárháború miatt nem volt elérhető a kutatók számára. Brian Boucher (artnet News) szerint a vizsgálat a 2016-os békeszerződés aláírása után kezdődött. A régészeknek azonban még mindig engedélyt kellett szerezniük a megállapodást alá nem író lázadóktól, hogy megtegyék az ötórás túrát az erdőn keresztül a sziklákhoz.
Iriarte az artnet Newsnak elmondta, hogy a művészek által választott sima, esőtől védett sziklafalak ideális vászonként szolgáltak a részletes festményekhez. Néhány alkotás olyan magasan található a sziklafalakon, hogy a kutatóknak drónokat kellett használniuk a fényképezésükhöz.
A Guardian-nak nyilatkozva Iriarte szerint maguk a képek adnak támpontokat ahhoz, hogy a művészek hogyan jutottak ilyen magasságokba. Többiken fából készült tornyok és emberek láthatók, akik mintha leugranának róluk.
Iriarte szerint a képek vallási gyakorlatokhoz kapcsolódhatnak. Néhány például nagy állatokat ábrázol, amelyeket kis emberi alakok vesznek körül, felemelt karral, valószínűleg imádat közben.
“Az amazóniai emberek számára a nem-embereknek, például az állatoknak és a növényeknek lelke van, és a sziklarajzokon ábrázolt rituálékon és sámáni gyakorlatokon keresztül együttműködő vagy ellenséges módon kommunikálnak és lépnek kapcsolatba az emberekkel” – mondta a Guardiannek.
A kutatók néhány eredményüket áprilisban publikálták a Quaternary International című folyóiratban. Az eredményekről készült dokumentumfilm, a Jungle Mystery: Lost Kingdoms of the Amazon” címmel még ebben a hónapban adásba kerül a Channel 4 brit közszolgálati televíziós csatornán.