Antinutriens
Ásványi anyagok felvételének megakadályozásaSzerkesztés
A fitinsavnak erős kötődési affinitása van az olyan ásványi anyagokhoz, mint a kalcium, magnézium, vas, réz és cink. Ez kicsapódást eredményez, így az ásványi anyagok nem állnak rendelkezésre a bélben történő felszívódáshoz. A fitinsavak gyakran előfordulnak a diófélék, magvak és gabonafélék héjában, és nagy jelentőséggel bírnak a mezőgazdasági takarmányozásban és az eutrofizáció szempontjából az ásványi anyagok kelátképzése és a környezetbe kibocsátott kötött foszfátok miatt. Anélkül, hogy őrléssel csökkenteni kellene a fitátokat (beleértve a tápanyagot is), a fitinsav mennyiségét általában úgy csökkentik az állati takarmányokban, hogy hisztidinsav-foszfát típusú fitázokat adnak hozzájuk.
Az oxálsav és az oxalátok számos növényben jelen vannak, és jelentős mennyiségben különösen a rebarbarában, a teában, a spenótban, a petrezselyemben és az erszényesben. Az oxalátok a kalciumhoz kötődnek és megakadályozzák annak felszívódását az emberi szervezetben.
A glükozinolátok megakadályozzák a jód felvételét, befolyásolják a pajzsmirigy működését, ezért goitrogéneknek számítanak. Olyan növényekben találhatók, mint a brokkoli, kelbimbó, káposzta, mustárzöld, retek és karfiol.
EnzimgátlásSzerkesztés
A proteázgátlók olyan anyagok, amelyek gátolják a tripszin, pepszin és más proteázok működését a bélben, megakadályozva a fehérje emésztését és későbbi felszívódását. A Bowman-Birk tripszin inhibitor például a szójababban található. Néhány tripszin inhibitor és lektin megtalálható a hüvelyesekben, és zavarja az emésztést.
A lipáz inhibitorok olyan enzimeket zavarnak, mint például az emberi hasnyálmirigy lipáz, amelyek katalizálják egyes lipidek, köztük a zsírok hidrolízisét. Például az elhízás elleni gyógyszer, az orlistat hatására a zsír egy része emésztetlenül halad át az emésztőrendszeren.
Az amilázgátlók megakadályozzák a keményítők és más összetett szénhidrátok glikozidos kötéseit felbontó enzimek működését, megakadályozva az egyszerű cukrok felszabadulását és felszívódását a szervezetben. A lipázgátlókhoz hasonlóan diétás segédanyagként és az elhízás kezelésére használják őket. Számos babfajtában előfordulnak; a kereskedelemben kapható amilázgátlókat fehér vesebabból vonják ki.
EgyébSzerkesztés
A szükséges tápanyagok túlzott bevitele is eredményezheti, hogy tápanyagellenes hatásuk van. Az élelmi rostok túlzott bevitele olyan mértékben csökkentheti a bélben a tranzitidőt, hogy más tápanyagok nem tudnak felszívódni. Ez a hatás azonban a gyakorlatban gyakran nem jelentkezik, és a felszívódó ásványi anyagok csökkenése elsősorban a rostos ételekben található fitinsavaknak tulajdonítható. A vasat tartalmazó élelmiszerekkel egyidejűleg elfogyasztott, magas kalciumtartalmú élelmiszerek csökkenthetik a vas felszívódását egy tisztázatlan mechanizmuson keresztül, amely a hDMT1 vasszállító fehérjét érinti, amelyet a kalcium gátolhat.
Az avidin egy antinutriens, amely aktív formában megtalálható a nyers tojásfehérjében. Nagyon erősen kötődik a biotinhoz (B7-vitamin), és állatokban, szélsőséges esetben pedig emberekben B7-hiányt okozhat.
Az antinutriensek egy széles körben elterjedt formája, a flavonoidok a polifenolos vegyületek egy csoportja, amelyek közé tartoznak a tanninok is. Ezek a vegyületek fémeket, például vasat és cinket kelátképeznek, és csökkentik e tápanyagok felszívódását, továbbá gátolják az emésztőenzimeket, és a fehérjéket is kicsaphatják.
A növényekben található szaponinok antifeedánsként viselkedhetnek, és az antinutriensek közé sorolhatók.