AmBizom: liposzómás készítmény, szerkezet, hatásmechanizmus és preklinikai tapasztalatok

Az amfotericin B az életveszélyes szisztémás gombás fertőzések, például a candidosis és az aspergillosis választandó kezelése. E gyógyszer hatékonyságának javítása és akut és krónikus toxicitásának csökkentése érdekében a gyógyszer számos lipidformulációját fejlesztették ki, köztük az AmBisome-ot, az amfotericin B liposzómás formuláját. A liposzóma magas átmeneti hőmérsékletű foszfolipidekből és koleszterinből áll, amelyet úgy terveztek, hogy az amfotericin B biztonságosan beépüljön a liposzómás kettősrétegbe. Az AmBisome képes kötődni a gombák sejtfalához, ahol a liposzóma megszakad. Az amfotericin B a liposzómákból való felszabadulás után feltehetően átjut a sejtfalon, és a gombasejtmembránban lévő ergoszterolhoz kötődik. Az AmBisome-nak ez a hatásmechanizmusa eredményezi erős in vitro gombaölő hatását, miközben a liposzóma integritása megmarad emlőssejtek jelenlétében, amelyekre minimális toxicitással rendelkezik. Állatmodellekben az AmBisome hatékony mind az intracelluláris (leishmaniasis és histoplasmosis), mind az extracelluláris (candidosis és aspergillosis) szisztémás fertőzések kezelésében. A szervi szintű alacsony toxicitása miatt az AmBisome intravénásan biztonságosan adagolható az amfotericin B kifejezetten magas dózisai mellett (1-30 mg/kg) a szisztémás gombás fertőzések kezelésére. Az AmBisome keringési felezési ideje állatokban 5-24 óra, és állatmodellekben úgy tűnik, hogy az agy (kriptokokkózis, aszpergillózis, kokcidioidomikózis), a tüdő (blastomikózis, parakokcidioidomikózis, aszpergillózis) és a vesék (candidózis) fertőzési helyein lokalizálódik, és olyan amfotericin B-t szállít, amely a kezelést követően több hétig biohasznosítható marad a szövetekben.