Axolemma

Az axolemma az axon sejtmembránja. A hasonló axoplazma kifejezés az axon citoplazmájára utal. Az axolemma felelős az axon membránpotenciáljának fenntartásáért, és ioncsatornákat tartalmaz, amelyeken keresztül az ionok gyorsan áramolhatnak. Ilyenkor az axonon belüli feszültség megváltozik, és a membrán depolarizációja vagy hiperpolarizációja következhet be. A megfelelő depolarizáció akciós potenciálhoz vezethet, amely öngerjesztő módon halad lefelé az axonban, mivel több ioncsatorna nyílik meg a pozitív ionok beáramlása által kiváltott stimuláció miatt. A myelinizálatlan axolemma nagy kapacitással rendelkezik, ami korlátozza a vezetési sebességet. A szűkült axonszakasz azon kevés helyek egyike, ahol tízszer annyi schwann-sejtmembrán van, mint axolemma, míg más részeken egyenlő eloszlásban vannak.

Axon of a nerv

Nervrendszer

H2.00.06.1.00003

Anatómiai terminológia

Az axolemma egy bilipid membrán. A standard elektronmikroszkópos preparátumokban a szerkezet körülbelül 8 nm vastag. Az axolemmát az axoplazma alatti rész stabilizálja, ahol az axoplazma kéreg kondenzált citoszkeletális mikrotrabecularis mátrixból áll. E szerkezet vázszerkezetét a sejtmembrán belső oldalán hat- vagy ötszögletű elrendezésben elhelyezkedő spektrum, valamint a transzmembránhoz kapcsolódó aktin alkotja. A metrikus sejtmátrixot transzmembránfehérjék, köztük a β1-integrin, a membránvázon keresztül a citovázhoz kötik.

Ha az axolemma sérül, képtelenné válik létfontosságú szerepének betöltésére, azaz a sejten belüli és kívüli ionok koncentrációgradiensének fenntartására. Amikor az ionok a koncentrációgradiensükön lefelé haladnak a sejtbe, számos különböző sejtfolyamatot okozhatnak, amelyek sejtkárosodáshoz vagy sejthalálhoz vezethetnek.

Az axolemma részt vesz a szürkeállomány axonjainak túlgerjesztettségének megakadályozásában.