Non-Dysplastic Barrett's Esophagus

A Barrett-nyelőcső (BE) olyan állapot, amelyben a belek szöveti béléséhez hasonló szövetek megváltoztatják vagy helyettesítik a nyelőcső (a szájból a gyomorba táplálékot szállító cső) bélését.

Noha a BE-nek megvan az esélye arra, hogy alacsony vagy magas fokú diszpláziává (rákot megelőző állapot) fejlődjön, majd átalakuljon a nyelőcső rákos megbetegedésévé, a legtöbb esetben a diszplázia nem jelenik meg, vagy nem azonosítható a biopsziás mintákból. Az ilyen állapotot nem diszpláziás BE-nek nevezzük.

Minden nem diszpláziás BE-ben szenvedő beteget két-háromévente endoszkópos megfigyelésnek vetünk alá a diszplázia esetleges prevalens jeleinek diagnosztizálása érdekében. Ha a diszplázia progressziójának ilyen kockázatát felfedezik, a betegek szigorú kezelésben részesülnek.

Klinikai megjelenés és kockázati tényezők

A nem diszpláziás BE oszlopszerű sejtek formájában jelentkezik, beleértve a mucinnal teli, kék színű göböket. A nem diszpláziás BE-ből nyelőcsőrákká való progresszió kockázati tényezői közé tartozhat a 6 cm-nél nagyobb vagy azzal egyenlő BE hossza és a 3 cm-nél nagyobb hosszúságú hiatalis hernia. A nem diszpláziás BE-nek a nyelőcső adenokarcinómává és magasabb fokú diszpláziává való progressziója azonban valóban ritka, a kockázat kevesebb mint 1%-ot tesz ki.

A nem diszpláziás BE-nek ezt a fokát, amikor a szövet a vörös bélszöveti béléshez hasonlóvá kezd változni, bélmetapláziának (IM) is nevezik.

Diagnózis

A BE (diszpláziával és diszplázia nélkül is) diagnosztizálása diagnosztikus endoszkópiával történik, amelyet nagyon nagy felbontású és fehér fény segítségével végeznek a nyelőcső belső nyálkahártyájának megtekintésére. A BE-ben szenvedő betegek kezelési terápiáját és felügyeleti időközét a diszplázia fokozata határozza meg.

A nem diszpláziás BE-ben szenvedő betegek esetében háromévente javasolt az endoszkópos felügyelet biopsziával együtt, mivel egyes betegeknél további kockázati tényezők, például a BE diagnózisakor 30 év alatti életkor és a családban előforduló nyelőcsőrák elősegíthetik a nem diszpláziás BE rákká alakulását. A nem diszpláziás BE gyanús beteg 6-12 hónapon keresztül endoszkópián vesz részt, és minden alkalommal biopsziát vesznek belőle a hámsejtek citológiai és strukturális változásainak meghatározására.

A BE kimutatására szolgáló új, fejlett képalkotó technikák javultak, és ezek közé tartozik a keskeny sávú képalkotás, a kemoendoszkópia, az optikai koherencia tomográfia és a lézerkonfokális mikroszkópia.

A nem diszpláziás BE kezelése

A diszplázia vagy rák jelenléte nélküli BE esetében a hagyományos kezelési technikákat alkalmazzák a kezelés általános elsődleges megközelítéseként. Ez magában foglalja a BE tüneteinek ellenőrzését és a rendszeres endoszkópos felügyeletet a betegség progressziójának megelőzése érdekében. Az egészséges életmódváltás segíthet a nyelőcsőben lévő sav tisztulásában és a refluxesemények gyakoriságának csökkentésében. Bizonyos ételek, például a citrusfélék, az italok, a fűszeres és zsíros ételek, valamint a paradicsom kerülése jótékonyan hat a tünetek ellenőrzésére.

A Barrett-kór által érintett terület becslésére rendszeres endoszkópiát és biopsziát kell végezni. Néhány magas kockázatú, diszplázia nélküli betegnek olyan kezelési lehetőségek ajánlottak, mint az endoszkópos nyálkahártya-rezekció és a rádiófrekvenciás ablációs terápia.

• Endoszkópos nyálkahártya-rezekció: A diszplázia nélküli BE-betegeknél elsősorban endoszkópos nyálkahártya-rezekciót lehet végezni kezdeti diagnosztikai vagy kezelési lépésként. Ebben a megközelítésben a nyelőcső érintett nyálkahártya-bélését endoszkóp segítségével terápiásan eltávolítják. A sérült nyálkahártyát sóoldattal reszekálják és felemelik, majd egy sapka vagy hurok tartozék segítségével eltávolítják. A szomszédos és mély peremeket a minta megfelelő kezelésével vizsgálják. A nem diszpláziás BE esetekben a betegeknél a nyelőcső adenokarcinóma kialakulásának kisebb kockázata miatt nem végeznek rutinszerű endoszkópos ablatív terápiát.
• Rádiófrekvenciás abláció: A nem diszpláziás BE-t a betegeknél rádiófrekvenciás ablációs (RFA) terápiával kezelik. Az RFA-eljárás során rádiófrekvenciás energiával endoszkópián keresztül ablatálják a károsodott szövetet. A krioterápiától függően két módszer áll rendelkezésre. Az első megközelítés folyékony nitrogén spray-t tartalmaz, amely a szövetet fagyasztással távolítja el, míg a második megközelítés krioballon, azaz egy dinitrogén-oxiddal töltött ballont helyeznek a szövetekre, hogy lefagyasszák azokat.

Az RFA-terápiát egyszer vagy háromszor megismétlik, hogy megerősítsék a BE által érintett teljes szövet kiirtását. Ennél a technikánál az eljárás utáni vérzés kockázata nagyon kicsi, és nem jár szűkület kialakulásával sem. Az RFA után kezdeti felügyeletet végeznek, hogy biztosítsák a BE teljes eltávolítását és a kiújulás elkerülését. Ezt általában három-ötévente végzik.

A nem diszpláziás BE esetében az RFA költséghatékony és akár 90%-os hatékonyságú; azonban a nem diszpláziás BE esetében az időszakos felügyelet meglehetősen költséges.

Követés

A nem diszpláziás BE-ben szenvedő betegeknél az ablációs terápia után 4 kvadráns biopsziát kell végezni minden 1 vagy 2 cm-es teljes, korábban BE-vel érintett területről. Az endoszkópos megfigyelést rutinszerűen kell végezni, kezdetben hathavonta egyszer az ablációs terápiát követő első évben.

További olvasnivaló

• Minden Barrett-nyelőcső tartalom
• Barrett-nyelőcső – Mi a Barrett-nyelőcső?
• Mi okozza a Barrett-nyelőcső kialakulását?
• Barrett-nyelőcső tünetei
• Barrett-nyelőcső patológiája
Múlt frissítés 2019. jún. 25.