Források

Szorongás

Mi a szorongásos zavarok?
A szorongásos zavarok a mentális betegségek egy csoportja, amelyek miatt az emberek túlzottan megijednek, szoronganak vagy nyugtalanok olyan helyzetekben, amelyekben a legtöbb más ember nem tapasztalná ezeket az érzéseket. Kezeletlenül hagyva a szorongásos zavarok súlyosan károsíthatják az embert, és negatívan befolyásolhatják a munkáját, a tanulást vagy az értelmes személyes kapcsolatok fenntartását. A legsúlyosabb esetekben a szorongásos zavarok még az olyan mindennapi tevékenységeket is hihetetlenül megnehezíthetik, mint a vásárlás, a főzés vagy a szabadba járás. A szorongásos zavarok továbbá alacsony önbecsülést okozhatnak, kábítószerrel való visszaéléshez vagy a barátoktól és a családtól való elszigetelődéshez vezethetnek.
A szorongásos zavarok az amerikai lakosság mintegy 20%-át, azaz körülbelül 65 millió embert érintve a leggyakoribb mentális betegségek közé tartoznak Amerikában. Bár a szorongásos zavarokra számos hatékony kezelés létezik, néhányan azért nem keresnek kezelést a betegségük miatt, mert vagy nem veszik észre, hogy milyen súlyosak a tüneteik, vagy túlságosan szégyellik, hogy segítséget kérjenek. Ráadásul ezeket a zavarokat gyakran nehéz felismerni a barátok, a családtagok, sőt még egyes orvosok számára is.
Melyek a leggyakoribb szorongásos zavarok?

Míg ez a lista nem tartalmazza az összes szorongásos zavart, ezek azok, amelyeket a leggyakrabban látnak.
Pánikbetegség – A “pánikrohamokkal” jellemezhető pánikbetegség hirtelen rémületet okoz, amely ismételten és néha figyelmeztetés nélkül jelentkezhet. A pánikroham fizikai tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom, szívdobogás, légszomj, szédülés, gyomorpanaszok, a valóságtól való elszakadás érzése és a halálfélelem. Néhányan, akik ebben a rendellenességben szenvednek, irreális aggodalmat élhetnek át, hogy több pánikrohamuk lesz, és nagyon szégyellhetik magukat és önbizalomhiányban szenvednek. Ez azt eredményezheti, hogy egyesek túlságosan félnek bizonyos helyekre (pl. repülőgépekbe, liftekbe, nagy embertömegekbe) menni, ami a mindennapi életükben is tolakodó lehet.
Kényszeres kényszerbetegség (OCD) – A kényszerbetegséget ismétlődő, tolakodó, irracionális és nem kívánt gondolatok (rögeszmék) és/vagy rituálék jellemzik, amelyeket lehetetlennek tűnik kontrollálni (kényszerek). Néhány kényszerbetegségben szenvedő ember konkrét kényszercselekvéseket (pl. számolás, rendrakás, takarítás) végez, amelyeket naponta többször is “végre kell hajtania”, hogy pillanatnyilag feloldja szorongását, hogy valami rossz történhet vele vagy valakivel, akit szeret. A kényszerbetegségben szenvedő emberek tudatában lehetnek annak, hogy a tüneteiknek nincs értelme és túlzottak, de egy másik szinten attól félhetnek, hogy a gondolataik igazak lehetnek.
Poszt-traumás stressz zavar (PTSD) – Amikor az emberek traumatikus eseményt – például bántalmazást, természeti katasztrófát vagy szélsőséges erőszakot – tapasztalnak vagy látnak, normális, hogy utána egy ideig szoronganak és “feszültnek” érzik magukat. Néhány traumatikus eseményt átélő embernek súlyos tünetei vannak, mint például rémálmok, flashbackek, nagyon könnyen megijednek vagy megijednek, vagy zsibbadtnak/haragosnak/irritálhatónak/zavartnak érzik magukat. Néha ezek a tünetek hetekig vagy akár hónapokig tartanak az esemény után, és olyan súlyosak, hogy megnehezítik az illető számára a munkát, a szeretetteljes kapcsolatokat vagy a “visszatérést a normális kerékvágásba”. Ilyenkor lehet, hogy a személy PTSD-ben szenved. Sok PTSD-ben szenvedő ember nehezen beszél a tüneteiről, mert esetleg túlságosan zavarban vannak vagy félnek felidézni a traumát. Ez gyakori a szexuális bántalmazás túlélőinél és a harci veteránoknál.
Fóbiák – A fóbia egy olyan dologtól való fogyatékossá tevő és irracionális félelem, amely reálisan nézve a legtöbb ember számára kevés vagy semmilyen tényleges veszélyt nem jelent. Ez a félelem nagyon károsító lehet, ha olyan tárgyak vagy helyzetek elkerüléséhez vezet, amelyek szélsőséges rémületet, félelmet és pánikot okozhatnak. A specifikus fóbiák középpontjában bizonyos tárgyak (pl. hernyók, kutyák és pókok) vagy helyzetek (pl. egy hídon való tartózkodás, repülőgépen való repülés vagy autóvezetés) állnak. Sokan érzékenyek arra, ha kritizálják őket, és szégyellik fóbiáikat, ami további önértékelési problémákhoz vezethet.
Generalizált szorongásos zavar (GAD) – A mindennapi események miatti súlyos, krónikus, eltúlzott aggódás a leggyakoribb tünet a GAD-ben szenvedőknél. Ez az aggódás legalább hat hónapig tart, megnehezíti a koncentrációt és a rutinszerű tevékenységek elvégzését, és egyeseknél naponta több órán át előfordul. Az ebben a zavarban szenvedők egy része a legrosszabbra számít, és gyakran tapasztalnak fizikai tüneteket, mint fáradtság, feszültség, fejfájás és hányinger a szorongás súlyossága miatt.
Szociális szorongásos zavar – A szociális szorongásos zavar a társas helyzetektől való intenzív félelemhez vezet, ami nehézségekhez vezet a személyes kapcsolatokban, valamint a munkahelyi és iskolai kapcsolatokban. A szociális szorongásos zavarban szenvedő emberek gyakran irracionálisan félnek attól, hogy nyilvánosan megalázzák őket, mert “valami hülyeséget mondanak”, vagy “nem tudják, mit mondjanak”. Az ebben a betegségben szenvedő embereknél előfordulhatnak a “pánikrohamhoz” hasonló tünetek (pl. szívdobogás, szédülés és légszomj), vagy társas helyzetekben erős izzadás (hyperhidrózis) jelentkezhet. Ez a társas helyzetek elkerüléséhez vezethet, ami nehézségeket okozhat a partikra, iskolába vagy akár családi összejövetelekre való járásban.
Az egyéb elismert szorongásos zavarok közé tartoznak: agorafóbia, akut stresszbetegség, orvosi állapotok, például pajzsmirigy-rendellenességek miatti szorongásos zavar, és az anyagok okozta szorongásos zavar, például a túl sok koffein miatt.
A szorongásos zavarokról további információkért látogasson el:
-The Mayo Clinic: https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/anxiety/symptoms-causes/syc-20350961
-The National Alliance on Mental Illness: https://www.nami.org/learn-more/mental-health-conditions/anxiety-disorders