Amszterdam-Noord
BackgroundEdit
Amsterdam az IJ-től északra eredetileg a Volewijck-félszigetből állt, amelyet a város 1393-ban kapott uralma alá (kézművesjog; hollandul: recht van ambachtsheerlijkheid). Amszterdam-Noordot 1795-ig akasztófamezőként használták, ahol a kivégzés után az elítéltek holttesteit akasztották fel ijesztő példaként. 1660-ban megkezdődött a Buikslotertrekvaart (szó szerinti fordításban: Buiksloter vízi út) kiásása közvetlenül a Galgenveldtől keletre, az IJ-től északra, Volewijcken keresztül Buiksloot, Broek in Waterland, Monnickendam, Edam és Hoorn felé. E projekt biztonságos megvalósítása érdekében 1662-től kezdődően Amszterdam-Noord több területét gátakkal vették körül. E munkálatok finanszírozására vámházat építettek, amelyhez a 18. század végén egy kis kifolyó csatlakozott.
A mai Amszterdam-Noord területét a Noordhollandsch Kanaal 1824-es versenyeztetése óta szeli át, amely a déli oldalon a Willemssluizen keresztül kapcsolódik az IJ-hez. A csatorna a Den Helder felől érkező A10-es autópálya alatt folyik, majd a Noorderparkon (Buiksloot-tól keletre és Buikslotermeer-től nyugatra) és Overhoeks-en keresztül halad. Ezt a területet csak a 19. században urbanizálták; az építkezés megkezdése előtt a mocsarakat kikötői iszappal kellett feltölteni. Így jött létre a Buiksloterham (1832-1851) és a Nieuwendammerham (1879).
Ipari időszakSzerkesztés
Az Északi-tengeri csatorna 1876-os megnyitása után az amszterdami kikötő elérhetővé vált a gőzhajók számára. Amszterdam önkormányzata megszavazta az északi vidéki területek iparterületekké való átalakításának megkezdését, amely politikát többek között a Stoomvaartmaatschappij Nederland, Koninklijke Nederlandse Stoomboot-Maatschappij (KNSM) megalapításával indították el. Az ő kezdeményezésükre alapított Amszterdami Drydock Társaság az északi parton épített hajógyárat, a Nederlandsche Dok en Scheepsbouw Maatschappij (NDSM) pedig új hajógyárat hozott létre. 1900-ban a városi tanács úgy döntött, hogy a Ketjen kénsavgyárat, amely nagy fennakadást okozott Overtoomban (Amsterdam-Zuid), egy új létesítménybe, Amsterdam-Noordba költözteti. 1908-ban a Kromhout hajóépítő gyár is elköltözött az IJ-től északra. 1910-ben a Duijvis és Verkade zaanstad-i gyároscsaládok leszármazottai megalapították a Drakafabrieket a Hollandia villamosításához szükséges kisfeszültségű kábelek gyártására.
A vállalatok személyzetének napi szintű kiszolgálásához számos kompjáratra volt szükség, ezért az IJ fölött szükség volt lakásokra. Egy 1877-es határmódosítás miatt Amszterdam fennhatósága az IJ északi partjára, a Waterlandse Zeedijkre terjedt ki. 1900-ban Johan van Hasselt, a városi közmunkaügyi hivatal új igazgatója tervet készített Amszterdam-Noord fejlesztésére. Ebben a tervben sok hely volt a lakhatásra és a munkára.
Ez helyet biztosított a nehéziparnak és a kikötővel kapcsolatos tevékenységeknek. Az új főcsatorna megépítéséhez még az IJ felett átívelő, a területet a belvárossal összekötő híd építéséhez is szabaddá kellett tenni az utat. Van Hasselt nem volt tisztában a középületekkel kapcsolatos modern felismerésekkel, és ez különböző konfliktusokhoz vezetett a városi építési és lakásügyi szolgálat vezetőségével. Szakítani akartak az Amszterdamban meglévő gyakorlattal, például a munkások elhelyezésére szolgáló négy- vagy ötemeletes magasházakkal.
Az Amsterdam-Noord-i lakásépítési terv jelentősen megváltozott, de a terület már akkor is számos vállalatot vonzott. Ezek a politikák és Amszterdam-Noord földrajzi fekvése vonzotta Anthony Fokkert, hogy az első világháború után létrehozza repülőgépgyárát. Nieuwendammerhamban már ebben az időszakban szabaddá tették az utat a Vogelbuurt lakóközösségek általi építésének. Néhány évvel később az új amszterdami Városi Lakásügyi Szolgálat vette át a Buiksloterham városrész építését.
Újabb évekSzerkesztés
A második világháborúban az Amsterdam-Noord-i iparterületek a brit bombázások célpontjai voltak. A Fokker-gyárak voltak az 1943. július 17-i bombázások célpontjai, de a bombák a környező lakónegyedekre hullottak, aminek következtében 158 halálos áldozatot és 119 súlyos sérültet követeltek. Ez volt a legsúlyosabb bombázás, amely Amszterdamot érte. 106 ház elpusztult, 206 ház súlyosan megrongálódott, 676 ház pedig üveg- és tetősérüléseket szenvedett. Minden évben július 17-én megemlékezést tartanak a De Nieuwe Noorder temetőben.
1981 decemberében Amszterdam-Noord és Osdorp lett Amszterdam önkormányzatának első két kerülete, amelyeknek saját választott kerületi tanácsuk és végrehajtó bizottságuk lett. 2012 áprilisában az EYE Filmintézet Hollandia hivatalosan is átköltözött a Vondelparkban található Vondelparkpaviljoenből az Amszterdam-Noordban található Overhoeksbe, miután Beatrix királynő felavatta azt. Ezzel a városrész kulturálisan vonzóbbá vált, mivel a múzeum új helyszíne kompjárattal mindössze két percre van a Centrum városrésztől.